Deprecated: Function ereg_replace() is deprecated in /var/www/clients/client90/web3083/web/lap_alap.php on line 17
Magyarság megmentése - magyarsagmegmentese - sokoldal.hu

Magyarság megmentése



MAGYARSÁG MEGMENTÉSE
A MAGYAROK MEGMENTŐJE
JÁSDI KISS IMRE ANYAGAI
AZ ARANYBULLA MAGYAROK EGYETLEN ALKOTMÁNYA
MAGYAROKON MÚLIK A FÖLD JÖVŐJE
A MAGYAR TUDÁS HATALOM
MAGYAROKNAK KÖTELEZŐ
HOGYAN JUTOTTUNK EL IDÁIG?
HÁBORÚ A NEMZET ELLEN
VESSZEN TRIANON
MAGYARORSZÁG SZÁNDÉKOS, ÉS MÓDSZERES TÖNKRETÉTELE
MAGYARSÁG MÚLTJA JELENE ÉS JÖVŐJE
A MAGYAR NYELV
ROVÁSÍRÁSUNK
VIDEÓK
VERSEK







magyarsagmegmentese

 "Kedves ÁGI!

Te már annyiunkon segítettél, hogy nem átallok egy versel köszönömöt mondani
Bár ezt senkivel nem beszéltem meg, de tudom, hogy azokon is segítettél,
akiket én irányítottam hozzád. Ezen EMBERSÉGES tetteidért, és amiket még megteszel
értem, és másokért, fogadd el az alábbi versem:

ANGYAL ÁGINAK

Ó, kedves Ágika! Szólítlak Angyalnak
Mert nehéz ügyemben nem hagytál magamban
Kisegítettél a jószívűségeddel
Ami bizony felért angyali tettekkel

Gondok, mik kísértek, most is célba vettek
Anyagi helyzeten csak nehezítettek
Némi gond tornyosult e miatt fejemre
Szétnéztem, ki lehetne segítségemre

Itt jöttél a képbe, mint a fent nevezett
Aki emberséggel rajtam is segített
Az APOSTOLOK közé mikor beregiztem
A tudatlanságommal majdhogynem elvesztem

Több jó tanáccsal a gondon segítettél
Expressz segítségül hozzám is siettél 
Ezzel bizonyítva angyali mivoltod
Mellyel megoldottad többünknél a gondot

Biztos, Isten küldött épp most az utamba
Hogy gondjaim közt ne maradjak magamba
Ama nemes tettet most így jutalmazom
Hogy e kis versemet hálámként átadom

Ezzel is köszönve Égi küldetésed
Hogy, mint egy angyalka, nyújtod segítséged
Jótetteid mindig örömöt hozzanak
Az élet vitele ne hozzon gondokat

Legyen boldogságod, éljed az életed
Ne vegye el holmi bánat a jókedved
Akármihez kezdesz, koronázza siker
Olyan, ami bántson, ne legyen semmi sem 

Éljed az életed Istennek tetszően
Legyen bőven részed családi békében
És, ha mód adódik, legyél „Angyal”(!) Ismét
Akinek hálával veszik segítségét

Majd a végóránál, ha elszámolás jön
Jótett mutatkozzon a nagy Élet-könyvön
Addig is, az Isten kísérje lépteid
Áldása kövesse mindig a tetteid

Mind ezekre mondok még egy köszönetet
S kívánok békében töltött szép életet
Inkább Te adjál, minthogy kérni kelljen
Méltón viselhessed a szép jelzőt, hogy: EMBER

Pethő István

************************************************* 

 62. HARMADIK TÜNEMÉNY


Szőlőt kötöztük a nyári nagy melegben
A nap fürdetett minket a nagy fényözönben
Gyerekek is kint játszottak mellettünk
Szépen játszottak, és abban gyönyörködtünk

Mint valami érzés, vonta figyelmemet
Édesapa, pedig nézett épp engemet
És e mozdulattal néztem fel az égre
De a szavam már is, lányom megelőzte

Aki örömében éppen így kiáltott
A nap körül három kicsi rózsát látok
Emlékezve néztük immár, most harmadszor
Mit Orgoványon is, az almafa alól

Tizennégy kisrózsa fonta a napot be
Amikor közülük melegen nézett le
Majd Gödöllőn láttuk szintén azt a képet
Akkor is megigézett minket teljesen

Most már négyen látjuk, szinte ugyan azt ott
Csak most az eleje lehet, mi ragyogott
Mert most három rózsa alkotott koszorút
És néztük bűvölten születik e még új

Édesapa mondta: - Na, drága bogárkám
Ez a három rózsa gyermekeink adják
Kettő, ami itt van, itt játszik köröttünk
És a harmadik, kit szíve alatt őrzünk

És míg ezt elmondta, szaporodott a szám
Újabb kisrózsa nőtt a koszorú ágán
Négyre szaporodott a kisrózsáknak száma
De ni, ötödik is van a láthatárba

Még meg se csodáltuk az ötös koszorút
Már is hat, hét, nyolc lett, s kilencre szaporult
Néztük elbűvölten, mily csodás e látvány
Míg tizennégyre nem váltott fel ez a szám

Amint nézünk rájuk, ötödik megmozdul
És óvatóan válik ki a körsorbúl
Juliska mondta rá: - De kár, hogy így elment
Elek is mutatta, s mondta ő is, hogy: -Ment

Nap kissé homályos lett ezen oldalán
De többi igazodva, mind a helyére állt
Majd, ahogy a napfény újból erősebb lett
Egy kis rózsa ismét a körből elveszett

Mire helyezkedett a többi rózsa már
Ismét eltávozott egy újabb kis virág
Ennek a helyét is benőtte a többi
Ekkor érdekesebb kezdett következni

Egy kis rózsa, talán, legelső lehetett
Kivált a sorból és eltűnve oda lett
Majd kettő követte, és kis idő múltán
Visszajöttek sorban, s helyük megtalálták

Végül minden rózsa, naptól eltávozott
De a nap sugara így sem fogyatkozott
Juliska meg jegyzi: De kár, hogy elmentek
Édesapa viszont szólt könnyes szemekkel

Drága Édesanyánk! A fejem meghajtom
A szent anyasága előtt, lám meghajlok
És szelíden, lágyan a kezem megfogta
Térdre ereszkedett, és úgy megcsókolta

Szégyenlősen mondtam, hogy ne tegyen ilyet
Isten az ki előtt, hajtani kell térdet
De ő csak folytatta megkezdett mondatát
Hogy én vagyok az a nap, amelyet ott, fent lát

Tizennégy kisrózsa, pedig gyerekeink
Akikről tudni kell, hogy nem marad meg mind
Az eltávozottak bánatot okoznak
A nap sugarai azért halványodtak

A szívem elszorult. De a munka várt ránk
Ezért segítettem fel Édesapácskát
Kötözgettünk tovább, de az emlék élt még
Erről beszélgetve értük el az estét

A szőlő szépen nőtt, sok nagy dinnye termett
Egyik akkora lett, hogy töknek is beillett
Nem sajnált rá erőt erre Édesapa
Talicskába téve faluba betolta

Ott meg is mérette, és hogy el is higgyék
Föl is jegyezték ott a nagy súlyú dinnyét
Akkor még rekord volt az ekkora termés
De, későbbiekben dinnyéink túlnőtték

Mert az első dinnye, alig huszonkilenc
A másik már jóval a harmincon túl ment
Első dinnyeszíne aranyosan sárgás
Míg a másik színe csak virított sárgán

Igaz, világoszöld volt, mind kettő kívül
De a dinnye íz az, minek bárki örül
Ezek aztán voltak olyan jó ízűek
Akik megkóstolták, azoknak volt ünnep

Borunk úgy termett, hogy meglett a ház ára
Édesapa már is vitte adósságra
Krumplit, kukoricát, tudtunk annyit venni
Nem kellett éhségtől akkor nekünk félni

 







www.magyarsagmegmentese.sokoldal.hu
Tetszett ez az oldal? Mutasd meg az ismerőseidnek is!